Mária evangéliuma előadás

BOLDOG HÚSVÉTOT kívánok!

Mária evangéliuma

Kirándulás

Annyira szép helyek vannak a Budai-hg.-ben, mindenkinek ajánlom a Sorrentot, Budaörs és Budakeszi között. Élmény volt.

Egyéb:

Boti Svájcban síel Danáékkal                    Boti, a csillagász             

Annyi minden változott

Timi sok változáson ment keresztül az utóbbi hónapban. Magam sem tudom pontosan, de látom. Sokat akar aludni, fáradtabb, de ügyesebb is.
Egész jól dumál néha, 3-4-5 szavas mondatokat is mond, jó a humora, tök jó a memóriája, jól tudunk memorizni is 6-8 párral. Imádja a kertet, folyton ott akar lenni, sorolja a nyíló virágokat, itthon akar lenni, nem akar tornázni menni, csak játszani, lovagolni, úszni. El is kezdtünk a heti 2 ercsi úszás mellett hétfőnként kettesben úszni reggel egy fél órát, szerdán meg a babawatsut. Így 4 úszása van, 2 lovaglás. Ezeket szereti, és most a szűk keresztmetszetnek azt érzem, hogy gyenge, így erősíteni kell sokat. Néha úgy is érzem, hogy jól erősödünk.
A négykézláb a lejtőn néha tök jól megy, akár 20-30 percig is négykézlábazunk, néha eldől előre, de aztán visszahúzom, és folyt köv. És már néha a sík talajon is megáll 2-3 másodpercre, csak aztán rájön, hogy nem fogom, és megijed. Tehát kicsit alakult a letámasztás.
Az akupunktúrát lehet abbahagyom egy időre, talán jövő télen újra kezdjük, nem tudom. Most erősíteni kell.

Timi és tesói a bolhapiacon

Március végén elmentünk "árulni" a bolhapiacra, itt Diósdon. Összeszedtük a nem használt játékokat, és mivel mind a három gyerek imád boltosat játszani, hát kimentünk, vittük a kis kemping asztalt, széket és árultunk. Rengeteg dolgot eladtak a gyerekek, 50-100-200 Ft-os áron, és a bejövő pénzen ugyanott vettek is jó pár más dolgot. Édesek voltak, imádták csinálni. Timi ötlete volt, hogy áruljunk innivalót, mert a piacon azt is lehet. Vittünk almalevet, és szuper ötlet volt, mert italt senki nem árult. Timi egyedül adott el egy bácsinak egy játékot, és pár gyereknek, anyukának almalevet, illetve kekszet.

Örökség - újra adott valamit

A legutóbbi zenéjük, a Járjuk a táncot is sok új gondolatot ébresztett bennem, és most az új csodás daluk, a Házi áldás újra megválaszolt bennem valamit.
http://www.youtube.com/watch?v=dkxHzPB8y0E
Szuper volt, sok erőt ad a koncertjük.

Házi áldás:

Hol hit, ott szertetet
Hol szeretet, ott béke, 
Hol béke, ott  áldás,
Hol áldás, ott Isten,
Hol Isten, ott szükség nincsen.

Koncert

Gyertek el az Örökség koncertjére, március 10-én. http://www.azorokség.hu/

Egyiptom - "egyedi fejlesztés"

Miután rengeteg helyre járunk Timivel, amit persze ezúton is köszönök mindenkinek, már láttam Timin, hogy kell egy kis szünet neki. Eljutottam idáig, hogy ezt meglássam... Már gondolatban is megérett, és ráadásul olvastam anyósom javaslatára egy olyan könyvet ( A Titkos kert - ajánlom!), ami arra a gondolatra ébresztett, hogy hadd menjen most egy kicsit a saját tempójában Timi, hadd diktáljon ő, és ne én mondjam meg, hogy mikor hova kell menni fejlődni. Ráadásul a téli állandó takonytól is szabadulni kellett, nem használt igazán semmi. Így a következő szempontok alapján választottam: meleg éghajlat, tengerparttal, méghozzá homokos tengerparttal, ahol tudunk sétálni mezítláb, és időben minimum 3 hét kell, mert 1-2 hét, amíg kipiheni magát, és a 2-3. hét a nagy fejlődés hete. Sokan nem értették, miért Egyiptom, de ezek elfogadható áron ott vannak jelen.  Az árról annyit, hogy nem volt sokkal drágább a 3 hét, mint az egy hónap fejlesztés itthon. Szóval, Egyiptom, Sharm-el-Sheikh, Mamával, Kingával és Timivel.

Összességében, szuper volt, nagyot fejlődött Timi, nekem is egy szuper kikapcsolódás volt, Kingának nagy élmény, első tengerparti nyaralása, Mamának az egzotikus táj szintén nagy élmény volt. Kingával sokat búvárkodtunk (snorkelezve), láttunk többször murénát (első nap, első fürdés, első 5 percében már), óriás barrakudákat, lepényhalat, rengeteg gömbhalat, tűhalat, zebrahalat, pillangóhalat, doktorhalat, papagájhalat, és sok színes kis halacskát a hatalmas korallzátonyok között. Végülis pár száz méter hosszan az egész egy korallzátony volt, kb 30-40 m-t kellett beúszni, és onnantól a 10-15 m mély falleszakadás mentén lehetett csodaszépeket látni. Apával régen merültünk itt, jó volt újra látni, mégha csak sznorizva is, de jó érzés volt a saját leányommal ott lenni, úszni. Tök jól bírta, búvárruhájában feszített.

Sokat tudtam gondolkodni, elmerülni a dolgokban, és ez sokat segített. Új erőt adott. Olvastam közben a Wass Albert Hagyatékot, és akkor rádöbbentem egy szóra, amit ki kellett mondanom részemre is és Timi részére is. Ez a szó a félelem volt. Ő félt az itteni kudarcoktól, a harctól, kényelmesebb lett volna neki a babás világ, majd kiszolgálnak, stb. Ezért nem akart teljesen a földön járni, ő itt félt. Ezért ijedezett néha még, ezért, tette fel kezét csecsemő kartartásba, és félt mindentől. Én féltem a megfelelni akarástól, hiszen mindig próbáltam megfelelni a környezetemnek. Hiába lépkedett Timi szépen, ha jött valaki, már megijedt tőle, görcs, félelem, én úgyszintén, féltem, hogy néznek, féltem, hogy nem vagyunk "tökéletesek", így inkább felvettem ölbe. Első hét ott is még így telt, Timi nagyon megijedt az araboktól, a túlzott közvetlenségüktől, pedig tök jó fejek voltak, tényleg, kedvesek, játékosak. A 2. héttől, már nem volt annyira görcsös, ha nem foglalkoztak vele az arabok, akkor nem volt baj, a 3. héten meg már simán elsétált mellettük, amivel az én félelmem is alábbhagyott, hiszen nem érdekelt ki mit gondol, arra gondoltam, hogy milyen nagyszerű, hogy ezt a drága lányt tanítjuk járni, és szépen mások előtt is felment a lépcsőn (tettem fel a lábát, ő húzta fel magát, akár 130-140 lépcsőt is felment így). Lehet furcsálták, hogyan lépegetünk, de akkor mi van?

Sok félelmünket levetkőztük, ott hagytuk.

Sokat erősödött, sokat játszottunk, bújócskáztunk, amit csak a Mamával és Kingával lehet megtenni, hiszen kb 150 m-t 1 óra alatt tettünk meg, nap, mint nap, sokat homokoztunk, kavicsot dobáltunk, főztünk homokból, babaházat építettünk és rendeztünk be homokból és kavicsból. A kéz manipulációja sokat javult. Sétálni a homokban nem annyira mert, sokan voltak a parton, de délután, naplemente után, már senki sem volt, akkor még fürdeni is akart. Akkor élvezte. 1-2 percre a tengerben is fürödtünk, de a medencében napi fél órát kb.

Szeles volt az idő általában, de olyan jó tavaszias. Élvezte a külön programokat, a delfin show volt a kedvence, a tengeralattjárózást is élvezte nagyon, sok halat látott, tetszett a vizicsúszdapark (Cloepark), de a legtuttibb a vizibiciklizés volt, végig vihogta, sikította.

Amiért elmentem az, az, hogy az én és Timi rossz dolgainkat ott hagyjuk, hogy Timi akarata még jobban megnyíljon, ami határozottan sikerült. Most nagyon akar, már egyedül akar enni (még kell segítség, de akar), imád menni, menni, és teljes mértékben részt akar venni a felnőttes dolgokban, ruha elpakolás, teregetés, főzés!

      

 Teraszról kilátás (étteremmel)                                     Medence

Tengerben röpke fürdés                     homokozás a végtelenségig

szikla alá bebújni, kagylókat keresni         vizibiciklizés közben hahótázás

tengerparti séta

delfin show

cleopark - vizicsúszdák

cleopark                                      tengeralattjáró

bújócskázás Mamával                        csodálatos naplemente

Ami megdöbbentő volt, hogy 3 hét után, úgy, hogy nem volt közben semmilyen torna, csak az a mozgás, amit ő akart, ő irányított, nem feszült vissza, és nem lett hipotonabb, hanem erősödött is. Egyedül a nyakán egy ici picit feszült vissza egy kis helyen és a hasa. De a keze, válla sokat lazult! A homokozásnak és kavicsozásnak köszönhetően, gondolom. Hát ez elgondolkoztató volt. Túl sok, amit itthon csinálunk? El is határoztam, hogy visszább veszek a tempóból, és legyen heti 3-4 nap, amikor ő diktátál. Már akar mozogni, legyen, ahogy ő szeretné.

Elindult a Borsóház

Elindult a Borsóház, amely egy fejlesztő ház, ahol egy helyen számtalan terápiát, foglalkozást megismerhetnek és résztvehetnek az érdeklődők alkalmi vagy állandó jelleggel. Fantasztikus kezdeményezés, különösen ajánlott azoknak, akik még csak most csöppentek egy megoldandó helyzetbe, és keresik a legjobb utat... Egyéni, csoportos, integrált, konduktív, dévény, csontkovács, gyógypedagügia, stb egy helyen, ráadásul számos tapasztalt szülő, akik sok hasznos véleménnyel tudják gazdagítani az érdeklődőket.
Gratulálunk Csillának!

http://borsohaz.hu/

Karácsony és előkészületek

Karácsonyhoz készülődvén sok-sok dalt tanultunk. Ami megdöbbentő volt, hogy a Mennyből az angyalt egyszer elénekeltem, és a neveket már mondta is Timi. Kb. 8-10 éneklés után, 80%-osan tudta a teljes szöveget, összes versszakot... Mintha már ismerte volna, csak fel kellett frissíteni... 2 hét alatt kb 8 dalt megtanult, nagyon jól.
Feldíszitettük a lakást, és még 10 évvel ezelőtt készítettem Apának egy betlehemet. Annyira imádta Timi, hogy mindig azt akarta nézni, olyannyira, hogy most februárban is még mindig emlegeti, szinte naponta. Folyamatosan mondogatta, hogy "Jézuka, Jézuka, megnézzük."
Mézeskalács sütést is nagyon élvezte, imád a konyhában segíteni, tündéri háziasszony lesz belőle.

Timi, a dumagép

Elképesztő dolgokat mond Timi mostanában...
Szuper, hogy már egész mondatok is kikerekednek: "Anya autót vezet.", illetve ha megérkezünk az utcánkba, akkor rögtön mondja, hogy "Beállok"...:-), tök jól ragoz (tárgy eset, -val,-vel), múlt idő, jól mennek.
De! Elkezdett minket így hívni: "Boti gyere már!" Türelmetlenkedik talán a kisasszony?
És méginkább, de-de-de! Kingáék elkezdtek hülyéskedésből angolul pár szót tanulni, és yes-szel vagy no-val válaszolnak. Hát már Timi is, magától is mondja, hogy yes ha egy-egy kérdésre válaszol.
És amitől hátast dobtam ma: star wars, azt mondta Timi, hogy star wars... Tök tisztán, félreérthetetlenül. Kész vagyok ettől amúgy is, és már Timi is kezdi a Star Wars őrületet... :-)

Csontkovácsolás élményem

Boti egyik haverjának anyukájának kiment a dereka, és felhívott! Felhívott, hogy csontkovácsoljam meg, mert ő nem akar bemenni Pestre csontkovácshoz, jó lesz, ha én csinálom... :-)
Huh, nagyon örültem (mármint a kérésének), mert hát ez egy igazi fájdalom, ami megoldásra várt, és tőlem várta a jobbulást! Előtte nehezen állt fel, fájdalmasan húzta magát fel a lépcsőn, megcsináltam, és utána tök jól lejött a lépcsőn és le is ült könnyen viszonylag. Nagyon örültem a bizalmának, és hogy megkaptam ezt a feladatot, és meg is csináltam.
Timit heti többször mozgatom át csontkovács szerű mozdulatokkal, ami szerintem jól bemelegíti, szebb lesz a lába, sarka, keze, nem húz oldalra, úgyhogy jó...
Sok helyről tanulhatok, csak sikerül összeraknom egy alapot! Tetszik, szeretem csinálni, remélem a jövőben nagy hasznát fogom venni!

Mozgás fejlesztés a "TELJESSÉG" tükrében

Megszülettünk, és most hova menjünk, mit csináljunk?

(ha a születés/terhesség körüli, utáni időszak problémás volt)

Megszületett a kisbabánk: könnyedén vagy nehezen, természetes úton vagy nem, kellett rásegítés vagy nem – meglehetősen sokféleképp jönnek világra a gyerekek. Maga a születés egy természetes csoda, még akkor is, ha ezért meg kell dolgoznia anyukának, kisbabának.

Ha terhesség alatt, születéskor vagy az azt követő napokban bárminemű probléma jelentkezik, felléphetnek olyan kisebb-nagyobb eltérések, amelyek az idő múlásával súlyosbodhatnak. Persze sokféleképp lehet élni, meg lehet szokni a természetestől, az „eredeti”-től eltérőt is, de nem érdemes. Ha komolyabb nehézségek voltak akár terhesség,  akár születés-szülés alatt, akkor mindenképp érdemes fejlesztések után nézni, ami nem jelenti azt, hogy baj van, de preventív, megelőző céllal érdemes. Hogy hová????

Rengeteg módszer van, a magyarok ebben elöljárók, világhírűek a gyógyításban, sok világszinvonalú, egyedülálló kezdeményezés innen indul itthonról (Dévény, csontkovácsolás, Pető, Katona, BHRG, stb), nagy valószínűséggel mindenki megtalálja itthon a legmegfelelőbb gyógyító módot.

Komplex, a TELJESSÉG-et átfogó torna, mozgásfejlesztés

Megjártuk mi is a Petőtől a Katonáig, az egyik neurológustól a másikig – nem jött be (egyik sem).

Mi az, ami bejött??? 2.5 évesen találtunk arra a komplex módszerre rá, ami maximálisan használ!

Ez pedig a Dévény és a csontkovácsolás harmóniája!

A Dévény gyógytorna nem egy franchise, nem mindenki úgyanúgy csinálja. Egy nagyon alapos képzés után mindenki hozzáteszi egyéniségét, további tapasztalatait, és ötvözi őket. Vannak lazább, és vannak keményebb dévényesek. Sok helyütt lehet olvasni, hogy sírnak a gyerekek. Igen, sírnak, a dévényesek azt mondják, hogy csak az idegen kéz miatt, és a kezelés maga nem fáj. A kezelés nem fáj nagyon, ha nincs nagy baj, de ha baj van, igenis a kezelés fáj, hiszen az izmokat helyre kell rakni, és akárhogy is köntörfalazunk, az nem megy olyan könnyen. De 100%-osan megéri!!!! Tapasztalatból mondom. Ha csak csokit eszünk, chipssel, colával, nem leszünk csinosak, egészségesek, bár most óvjuk magunkat, nem teszünk semmit a jobb érdekében. A szépért, az egészségért tenni kell, és ez kis baba korban nagyon fontos, mert ekkor még minden izom, csont, ínrendszer, valamint az agyi területek kialakulása nagyon rugalmasak, mindent meg tud oldani. Ehhez viszont kell a jó szakember!

Ha már túl vagyunk a fél éves koron, akkor mit tegyünk? Mindenhol azt írják, hogy addig kell dévényeshez menni. Keressünk azért valakit?

Igen, igen, igen. Nem minden dévényes hajlandó elvállalni egy egy év körüli gyereket, nagyon utána kell járni, hogy ki hajlandó.

Nyilván nem minden esetben ez a jó módszer, de spasztikus, feszes gyerekeknél mindenképpen. Nagyon lazáknál különösen oda kell figyelni, és a gyógytornással megbeszélni, hogy hogyan képzeli az erősítést (fekvőtámaszok, guggolások, aktív tornák), mert lehet, hogy még lazábbá, hipotonabbá teszi a gyereket (eleinte még lazább lesz, de utána kell, hogy erősödjön!). Meg kell nézni, és a szülőnek el kell döntenie, hogy jó vagy nem. A szülői felelősség nagy, minden fajta fejlesztés során, sok mindenre rá lehet nézni, és aztán dönteni, hogy ez a módszer kell-e nekünk vagy sem, ezzel a fejlesztővel, gyógytornásszal vagy sem.

Hol lehet Dévényest találni? Meg kell kérdezni a védőnőt, a közelben hol van. Ha enyhe a probléma, mindegy melyik dévényeshez kerülünk, de ha komoly (agyvérzés, oxigén hiány, stb), akkor érdemes a fórumokon, blogokon utánanézni, hogy kihez érdemes menni, aki már sokat elért a bonyolultabb esetekben is, és azért nincs túl messze. Fontos, hogy nem érdemes órákat utazni, mert a passzív utazás többet árt, mint amennyit a jobb tornász használhat!

A Dévény módszer elég nekünk önmagában???

Dévény és csontkovácsolás

Az izmok kezelése mellett nagyon fontos az inak helyreállítása is. Hiszen az inak részben az izmok eredésére, tapadására szolgálnak, részben pedig az idegrendszeri végződések bennük találhatók, melyen keresztül az agy utasítást ad a cselekvés elvégzésére a gerincvelőn át. Ezért fontos a hármat egyben kezelni, az izmokat helyre rakni, fellazítani vagy erősíteni, továbbá az inakat, idegrendszeri végződéseket helyreállítani, hogy az információ a gerincvelőn keresztül eljuthasson a megfelelő helyre. De még itt van a gerincvelő is, mely a gerincben fut végig, és ha a csigolyák valamilyen okból kifolyólag elcsúsztak, már nem tud az info szabadon áramlani. Ezért a csigolyák és az egész gerincoszlop helyreigazítása ugyanolyan fontos, és szerves része a TELJESSÉG-nek. A gerincoszlopot, a csigolyákat a csontkovácsolással lehet helyretenni, ami nélkül az egész dévény torna, vagy akármilyen másik torna nem működhet kellő hatékonysággal!!!  

Egész-ség, mint szó a magyar nyelvben tartalmazza, hogy ha bárhol baj van, nem egy részt kell kezelni, hanem az egészet, akkor éred el az EGÉSZ-séget!!!

A csontkovácsolástól tartanak az emberek, mert az elmúlt 60-70 év próbálta kitörölni az emberek tudatából ennek hatékonyságát, hiszen a gyógyszerlobby-nak sokkal jobb a sok gyógyszert, fájdalomcsillapítót, kórházi kezeléseket, műtéteket eladni, mint pár perc alatt meggyógyítani valakit.

Egy rövid egyszerű példával szemléltetve: ha valakinek lúdtalpa van, mit csinál egy ortopéd orvos? Felír lúdtalp betétet, ortopéd speciális cipőket hordat a gyerekkel, ami a pronlámát meg nem oldja, csak kezelgeti, egész életében lúdtalpas marad. Mit csinál egy gyógytornász: azt mondja, hogy járj behúzott karmokkal, külső talpélen, ami fejleszti a lábat, erősíti, de meg nem oldja. Mit csinál egy csontkovács? Helyrerakja a csigolyákat, a medencét, és különösen a csípőt, amitől a lábboltozat azonnal megemelkedik. Kb 10-15 perc alatt, egyszeri kezeléssel gyerekkorban eltűnik a lúdtalp! (többszörös családon belüli tapasztalatból mondom) Lúdtalp esetében nem a talppal vagy lábfejjel van a gond, hanem általában a csípő van beállva, beszűkülve, azt kell helyretenni, és a probléma megoldódott, egy életre!

Egy biztos: aki megtapasztalta milyen is a jó csontkovácsolás, annak teljesen megnyíltak a lehetőségek ezelőtt a módszer előtt, rájött, miről is szól ez valójában.

Fájdalom? Nincs, annyi mint egy szúnyogcsípés egy-egy mozdulatnál. de tudni kell, hogy kihez megy az ember, nem mindegy itt sem, mint más módszereknél sem!

Milyen a jó csontkovács? Ez is egy olyan terület, hogy jól körbe kell járni, kihez megyünk el akár felnőttként, akár gyerekként. Vannak olyan csontkovácsok, akik orvosoknak hívják magukat (pl.: kiropraktőr), akik egy-két csigolyát tesznek helyre. Csakhogy a szervezet nem így működik. Mert ha egy el van csúszva, akkor a többi is, ezért megint a teljes testet lefedve, a teljességre törekedve kell csontkovácsolni, akkor jöhet csak helyre minden. Tehát véleményem szerint, eleve csak olyanhoz szabad menni, aki a teljes testet csontkovácsolja. Nemcsak a gerincet, nem csak egy-két csigolyát, hanem ugyanígy a csípőt, bokát, könyököt, vállat, stb…  Kisgyerek, kisbaba csontkovács nem sok van, úttörő terület ez még, de fantasztikus sikereket lehet vele elérni.

Még egy fontos dolog a műtétekkel kapcsolatban!

Mielőtt bárminemű ortopédiai műtétre szánnánk el magunkat, járjuk körbe, hogy nem tehető-e helyre csontkovácsolással, illetve a csontkovácsok további segítségével. Amint a műtét során elvágnak egy idegpályát, az már vissza nem nő, visszaállítani nem lehet. A műtéti beavatkozás nem állítható helyre! Az orvosok tünetmentessé és nem gyógyulttá teszik a beteget, míg a jó csontkovácsolás meg is gyógyíthatja (panasztól függően), ez a legfőbb különbség.

A csontkovácsok többsége 3-5 éves kortól vállalják a gyerekeket, itt is nézzük meg, ki ő, próbáljuk ki először magunk, milyen is ez, kérdezzük ki, nézzünk utána blogokban. De mivel általában nem kell hetente járni csontkovácsolásra, főleg, ha nincs nagy baj, így érdemes akár a messzebb levőt is felkeresni. Ajánlott csontkovácsok (a teljesség igénye nélkül): Szabó Éva (gyerekek), Váradi Tamás (http://www.varadi-tamas.hu/ ).

Lelkünk világa

Hamarosan indul egy fejlesztő ház az V.kerületben. Ha majd elindul, írok erről is. Oda írtam egy-két dolgot, íme a lelki fejlődésről, lelkünk rendbetételéről szóló rész.

Amiről senki nem beszél: a szülők lelki világa

Mit érzünk belülről, a lelkünk mélyén, mikor az orvos közli velünk a mondandóját?

Először is tudnunk kell, hogy az orvos csak egy statisztika alapján mond valamit, de mindenki külön egyén, azaz, a statisztika nem vonatkozik rá, hiszen ő egy, egyetlen, és csak az számít, hogy vele mi lesz. Megkezdődnek a tornák, az orvosi kontrollok, és ha nem pozitív megerősítést kapunk mindenhonnan, akkor lassan kicsúszik a talaj alólunk. Nem tudjuk hova forduljunk, hogy mégis minden jó legyen, merre vezessen az utunk.

Mindenkinek magának kell kitaposnia a saját útját a lelki boldogulásához. Néhány, mások által kitaposott út lehet egy felvezető, iránymutató, de mindenkinek magának kell megküzdenie, hogy boldog, kiegyensúlyozott anyuka, apuka legyen.

Boldog baba – boldog mama, fordítva is igaz, boldog mama – boldog baba. Ezért nagyon fontos, hogy a szülők kiegyensúlyozottak legyenek, és a gyerek semmi kételkedést ne érezzen a háttérben a gyógyulásával kapcsolatban.

Íme én kis történetem:

Én is átéltem, hogy a mozgás fejlesztéseken kívül, másra is szükség volt, méghozzá a lelki világunk rendbetételére. Korábban úgy gondoltam, hogy nem rólam szól ez, hanem lányunkról. De igenis, ha én nem vagyok boldog, ő sem lesz, mert a gyermek az anyja, apja lelki világára, érzéseire van húrozva. Ha az anya nem tud őszinte boldogsággal közelíteni, ha van benne félelem, kétkedés, akkor sajnos nem fog sikerülni. Sokszor volt hullámzó a kedvem, mert ha kicsit haladtunk előre jó kedvű voltam, ha nem láttam javulást, akkor rossz kedvű voltam. Ez akár hetek, de akár napokon belül, sőt órákon belül is tudott változni. Mindig is bíztam abban, hogy rendbe jövünk, hogy jó lesz, de ez kevés volt. Tipikusan az egyszer fent, másszor lent érzéseim voltak.

Bízni, hinni és tudni különböző dolgok.

Sok-sok „véletlennek” köszönhetően eljutottam Váradi Tamáshoz (http://www.varadi-tamas.hu/), aki tényleg segített magamra lelni. Mindig is hittem Istenben, hittem, hogy létezik, de sehol nem éreztem, amit kellett volna, csak a többiek után mentem, csináltam az elvártat. Csak kettesben találtam meg magam Istennel, ha egyedül voltam vele. Ha felnéztem egy csillagos égre, láttam, amit kellett, ha az erdőben jártam, éreztem, amit kellett. Amikor a Tamásnál jártam, egy egyszeri kezelés, szellemműtét elég volt, hogy újra magamra találjak, és Istennel való kapcsolatomat megértsem. Ez persze sok beszélgetést, kérdések-válaszok sokaságát szülte. Egy mélytudati szintre visz el, ahol szembesülsz az addigi életeddel, majd tiszta lappal indulsz. Ez a szellemgyógyászat, emléksúly levétel. Amikor először hallottam erről, és elkezdtem kutakodni (táltosokról is), akkor még kicsit furcsa, idegen érzésem volt, mert így nem igazán hittem ebben. Nem akartam valami hókuszpókuszba beleugrani, nem akartam valami túl misztifákált szellemesdibe belemenni. De az olyan mondások, mint "ép test, ép lélek", meg hogy minden testi bajunk lelki eredetű, ősidők óta léteznek, és igazak. És Tamás az egészet, mint szellemgyógyászat, nagyon egyszerű síkon tartja, mindent megértesz, nincsenek érthetetlen misztikus részek, minden az egyszerűségében tökéletes! Útravalóul azt kaptam, hogy „figyeld a világot”! Más „szemüveget” vettem fel, arra kezdtem figyelni, hogy mi az, ami fontos az életben, mi az, amit „eredetileg” mindenki megkap, a szép természeti ajándékok, amit Isten teremtett és nem azt, amit az ember. Most azt érzem, amit úgy gondolom, hogy kerestem és nagyon hiányzott.

Ezek után döbbentem rá, hogy bár nem tud a lányunk teste még úgy mozogni, ahogy kéne, a lelke, szelleme mégis a korának megfelelő, így ennek megfelelően kell vele beszélni, játszani, és teljes, egyenrangú partnernek tekinteni.

Amikor rádöbbentem, hogy a lelke és szelleme annyi idős, mint ahány éves, és elkezdtünk nagylányos dolgokat csinálunk, sokkal kiegyensúlyozottabb lett, jobban evett, ügyesebb lett a mozgásban, volt motivációja. Boltosat kezdtünk játszani, babásat, tanyásat, kutyásat, mint amilyeneket ebben  a korban kell, én pedig csak segítek a mozgásban, és a játék közben becsempészek egy-egy feladatot, úgy, hogy az ne is torna gyakorlat legyen.

Ez nagyot lendített az életminőségünkön, hogy felismertük, hogy őt a korának megfelelően kell foglalkoztatni, mert okos, és mindent ért. Azóta felismertük, hogy ezek a gyerekek maga a SZERETET!

Ezek a gyerekek csupa szeretetből állnak, nagyon közel állnak Istenhez, és minket hatalmas dolgokra tanítanak meg. Nem mi tanítjuk őket, hanem ők tanítanak minket! Mi megtanítjuk őket járni, enni-inni, stb, de az igazán fontos dolgokra, a szeretetre, a belső egyensúly elérésére, a boldogságra, az állandó kiegyensúlyozott belső békére ők tanítanak meg minket. Mi valójában többet köszönhetünk nekik, mint ők nekünk.

Még egy nagyon fontosat szeretnék kiemelni: A szónak, gondolatnak teremtő ereje van!!! Ezt jegyezze meg mindenki magának, és gondolkodjon el rajta. Nálam bizonyosságot tett ez.

Amikor a neurológusok mondták a rossz híreket, még nem is volt annyira egyértelmű, sőt abszolút nem, de ők megteremtették a kimondott szóval, ugyanis, bennünk olyan negatív folyamatok játszódtak le, hogy ezekkel megteremtettük a rosszat. Amióta nem gondolok olyanra, ami hátrébb vinne minket, hanem csak a pozitívat, a jót látom magam előtt, határozott léptekkel haladunk előre, és látom, hogy minden rendben lesz. 

Szóval, szóban, gondolatban csak azt engedjük be magunkba, és csak azt engedjük ki magunkból, ami előre visz!

Timi a lovardában ;-)

Elkezdtünk lovagolni Budakeszin. Ez nem gyógylovaglás, talán ez is jó benne. Bár az Orsi foglalkozott gyógylovaglással, és nem ismeretlen ez a terület neki. Timi imádja!
Matyinak hívják a kis barna pónit, naponta többször emlegeti a nevét. Van, hogy olyan gyönyörűen ül rajta, hogy szuper. Ha áll a ló, már el is engedtem, és egyedül ült, bár a minőségén még lehet javítani... :-)
Igazából olyan helyet kerestem, ahol lehet pónin ülni. Tudom, hogy a póni másképp ráz, jobban, más a rezgése, mint a nagy lónak, de ezen egyedül ül, nem vagyok mögötte, ami az önállósódás szempontjából úgy gondolom, hogy nagyon fontos nekünk. Sokkal nehezebb lenne lejönnöm mögüle a lóról, mint hogy most pónin vagyunk. Ha már tud majd egyedül ülni, akkor mehetünk a nagy lóra is.
Lényeg, hogy szereti, és élmény neki a természet közelsége, a ló, a sok kis rohangáló kutya, és a végén az etetetés. Heti 2x megyünk, szombatonként Kinga és Botond is tanul lovagolni - családi program lett.

Ropi Évának is bejött egy kép Timi nagyobb koráról: Timi egyedül áll egy karám előtt, rátámaszkodik, farmerben, szürke pólóban, zöld mellényben, tini kora közepe tájékán. Nagyon várom már ezt a képet én is!!! Támogatom, hogy ezt az utat járja, találja meg még ebben is a boldogságát!

Csontkovácsolás tanfolyam

Másod ízben mentem el a csontkovács tanfolyamra, amellyel nagy álmom teljesült! Edit is eljött, és csupa pozítiv véleménye volt az egészről. Nagyon megérintette a lényege!
Edit, Tamás, nagyon-nagyon szépen KÖSZÖNÖM mindkettőtöknek! Nem ragozom tovább, sokat kaptam ezzel is...

Timi dumál, dumál...

Timi egyre jobban dumál, KÖSZÖNET 1000-szer ezért Editnek, és azoknak, akik pozítiv gondolatukkal megteremtették ennek lehetőségét. A sok véres pelenka a szájkezeléshez meghozta az eredményt!!!
Már rengeteg két, sőt néhány három szótagú szót is ki tud mondani, és két szavú mondatokat is kezd egybe kimondani.
Tegnap pl. az autóban rászóltam valamiért, és a végén mondtam, hogy a kutya fáját. No persze, egész úton ezt hallottam Timitől: kuta fáját...
A minap is, el volt varázsolva, láttam, hogy hát nem e világiakkal beszélget (olyan baba nyelven), jókat nevettek, néha még a szemöldökét is összeráncolta, és azt mondta, hogy:
- Kék.
- Mi kék? Kivel beszélgetsz? -kérdeztem.
- Angyalokkal.
- Kéket kértél?
- Igen.
- Miért, mit adtak?
- Piros, sárga, zöldet.
Szabó Éva mondta egyszer, hogy ezek a gyerekek áltb. kék színű energiát szoktak kérni...
Ekkor eszembe jutott, hogy a baba nyelv, lehet, hogy nem is gagyorászás, hanem komoly egyetemes társalgás azokkal, akiket, mi már nem látunk... ????

Őszi szünet a Börzsönyben

5 napot voltunk a Börzsönyben, csodálatos időben, napsütésben, csodálatos színkavalkádban. Bár a hányós-hasmenős vírusból a nagyok kaptak, jól bírták, csodás élmény volt. 10-15 km-t tettünk meg minden nap, 600-800 m szintkülönbségekkel. Nagy Mána, Csóváynos, Nagy-Hideghegy igen kaptatós volt, Timi a hátihordóban jól bírta, aztán ha pihi volt, akkor rögtön mondta, hogy sétáljunk, mármint én vele, több se kellett az én hátamnak. Egy kedves családdal a túra során összebarátkoztunk, este közös bográcsozás, és november első hetében, este kint ettünk az erdőben!!! Lovaglás, nagyok egyedül az erdőben, séta lovaglás, Timi a karánban, nagy lovon!

Nagy-Mána                                                       Csóványos

Ezek a fál regélni tudnának...           Levél csata, levél bunker építés

Bogrács                                                   Pihenő

 

Energiát adó fák

Jedi játék                                                               Hát igen, ebéd itt...

Lovaglás

Timi barátja

Timinek a legjobb barátja Márk lett! Naponta sokszor emlegeti, és Márk is kedvel bennünket, így egy szép napon, Márk úgy döntött, hogy eljön hozzánk nyaralni. Amilyen hirtelen ötlet volt, annyira jól is sikerült. Azonnal pakolás, és már jött is. 3 napig nálunk volt, Timi olyan büszke volt, hogy a barátja ott alszik, hogy csak na...

Lúdtalp megszűntetése, gyógyítása

A kis családunk megfordult szép lassan Évánál (Szabó Évánál, a sok Éva néni közül).
Kinga lányom, 6.5 évesen közepes lúdtalppal, egy kezelés, 10 perc után felemelkedett a lábboltozata, szemmel láthatólag. Fél év után most újra nézte Éva, és semmi nincs, tökéletes, miután lábboltozat azonnal felemelkedett, azután tudta a láb mi a dolga, de csak mert nem ortopéd javaslatú cipőt hordunk, nincs megemelve a lábboltozat, így tudott erősödni! KÖSZÖNJÜK Éva, hogy Te megoldottad, ami az orvosoknak lehetetlen kategóriába esik...

Nóri, unokatesó befelé dőlő boka, lúdtalp, 2 évesen, íme fotók:

Előtte

Csontkovácsolás

Utána - lábboltozat megemelkedett!

Anita, unokatesó, 4 éveses szuper mozgású, kis artista lány, de mikor eljött Évához, kiderült, hogy 0.5 cm különbség van a két lába között. Nyilván nem az egyik lába rövidebb, mint a másik, hanem a csipő van kissé beállva. 5 perc, és a két láb egyforma lett, megelőzve ezzel további eldeformálódást. Mi tenne ilyenkor egy ortopéd? Ad egy spéci cipőt, ami megemeli a rövidebb lábat, esélyt sem adva annak a lábnak, hogy helyrejöjjön, hiszen elkényelemsíti.
Dana, unokatesó, 8 évesen 39-es láb, egy fejjel nagyobb, mint bárki más ebben a korban, szóval, szép szál legénykére nőtte ki magát, de a teste nem tudta ezt a nagy ütemű növekedést teljesen követni, 10 perces csontkovácsolás után még sokkal később is azt mondta anyukájánk, hogy olyen jó egyenesnek érzem magam!

Még kell tanulnom - Timi tanít

Timitől a minap megkérdeztem:
- Timi, nem tanultam még eleget (Tőled)?
- Nem.
- Sokat kell még tanulnom?
- Igen.
- Meg tudom tanulni?
- Igen.

Igen, többet tanulok én Timitől, mint Timi tőlem...
Fantasztikus élményekkel gazdagodtam vele, egész más irányba terelte az életem, a fontos dolgok felé, és csodálatos embereket ismerhettem meg.

Egy kis történet:

Mindannyian cserepek vagyunk

Kínában egy vízhordozónak volt két nagy cserépedénye. A cserepek annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyikedényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt és mindig egy teljes adag vizet szállított. Két teljes évig ment ez így, minden nap: a vízhordozó már csak másfél edény vizet szállított vissza a házba. Természetesen a hibátlan edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta. De a szegény törött cserép szégyellte tökéletlenségét és nyomorultnak érezte magát, hogy csak feleannyit tudott teljesíteni... Két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál.
- Szégyenlem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.
A vízhordozó így válaszolt a cserépnek:
- Észrevetted, hogy az ösvényen virágok csak a te oldalon teremnek, s nem a másik cserép oldalán?
Ez azért van így, mert virágmagot szórtam az ösvény ezen oldalára ismerve a hibádat. Minden nap locsoltad őket, amíg visszasétáltunk a házamba. Így már két éve szedem le ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat.Tanulság:
Mindannyiunknak van saját különleges hibája, mindannyian törött cserepek vagyunk. De ezek a törések és hibák, amik mindannyiunkban megvannak - teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé. Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen és a jót meglátni másokban.
Ezért a legjobbakat kívánom az összes törött cserépnek!

Így tornáztunk régen otthon

Timit 1.5-2 évesen így tornáztattam otthon. Azóta sokkal könnyebb lett a torna, mert mindent összekötök értelmi fejlesztéssel is, és így nagyon könnyen megy, nem is értékeli tornának, hanem játéknak...
De akkor úgy gondolom annak volt meg a helye, hiszen a tornák elején bár játékosan melegítettem be, utána jött a kemény rész, majd újra kis lazítás. Most scak játékosan, könyveket nézve, boltosat játszva, állatokat etetve, kisebb szerepjátékokkal együtt csinálom mindezt. Timinek így igazi nagy élmény, szereti az egészet (egy-két rész van, ahol nyöszörög, de sírás már nincs), nekem viszont mindig újabb és újabb fejtörést okoz, hogy mivel dobjam fel a tornát!

1.rész - bemelegítés



2.rész - torna

Timi énekel

Imád énekelni.
Az utazások alatt mindig énekeltem neki, amire persze lehet mondani, hogy büntetés a gyereknek az én hangommal :-), de legalább megszeretett énekelni. Minden üres időnkben énekelünk, és most már beszélgetünk is. Jelenleg ott tart beszédben, hogy minden szónak az első 2-3-4 hangját kimondja, így már egészen jól el lehet kommunikálni. Nyáron még csak az első 2 hangnál tartottunk, és így is egészen jól sikerült egy kis film, amikor is énekel, bár kissé zavarban van a kamera előtt... Az éneklés során a következő szónak az elejét mondja ő, aztán én megismétlem, és mondja a következőt. Azaz, tudja az éneket, csak még kimondani kell gyakorolni a teljes szót. Így ma kb 50 dalt tudunk énekelni, rengeteget.

Egy lépéssel közelebb a valósághoz

Ma megmutatta Timi, hogy amit Tamásnál láttam majdnem egy évvel ezelőtt, hogyan is közeledik.
Láttam Tamásnál, ahogy fut felém egy pár szál virággal.
Most Apa lábai előtt állt, Apa ült a kanapén, és hozzám akart jönni. Mire én mondtam Timinek, hogy gyere. Kettőnk között volt kb egy méter. Semmi kapaszkodó. Apa nem is fogta, és elindult, megtette egyedül az első kis lépéseket, saját akaratából, saját erejéből, saját kedvére, saját önbizalmából! Akart, ott volt, jött, és célba ért.
Persze még sok a teendő, hogy ez önállóan menjen, de látom, látom, hogy meg lesz, ráerősítünk, megerősödünk, és minden meg lesz, a legnagyobb boldogságunk teljesülni fog.

Anya újra dolgozik egy kicsit

Jó újra dolgozni. Már majdnem 3.5 éve nem dolgozok, vagy csak keveset nagyon, és most újra volt pár alkalom, hogy elmentem. Ilyen mikor Anya dolgozik... :-)

SegítsÉG! - Kezdődik a suli! Azaz, 1+1=3 ???

Csodálatosak, nem?
Imádom a gyermekeim, a családom, annyit köszönhetek Nekik! Sokan úgy gondolják, hogy majd az iskola megnevel, majd ott tanulsz. Nem, a gyerekeim a legfontosabbakat azt hiszem már elkezdték megtanulni, és remélem sosem felejtik. Az iskola csak egy plussz vonal, ami mellett a többit nem szabad hanyagolni. Az iskolában csak egyfajta szempontből tanulja a világot, pedig több szögből kéne nézni. 

A fontos, amit itthon lát és hall. Még ha nem is mindig sikerül olyat és úgy mondani és tenni, mint azt szeretném, de következőre újra próbálom.
A legfontosabb belül van, adni, adni és adni, az igazért kiállni, az ősi hitet erősíteni, az igazi múltat megismerni. Az iskolában ezeket nem lehet, ezeket máshonnan kell megtanulni. De sajnos mi is még csak kezdő tanulók vagyunk, de legalább elkezdtük! Ezt mind szeretném, ha Apa és én át tudnánk Nektek adni, az iskolai követelmények mellett is, és Ti tovább fejlesztenétek!!!
A kedvenc gondolatom, amely az iskolát és a hitet tükrözi V.Megre: Anasztázia c. könyvből való, ahol a jólmenő gazdasági szakember, kereskedő a természet ölelésében felnövő öt éves fiát teszteli matematikából.
- No fiam, mennyi egy meg egy?
- Három édesapám.
- Nem, nem jól tudod, az kettő.
- Nem édesapám, ne haragudj, de az három. Amiről Te beszélsz azok a holt számok, azokra igaz, de az ÉLŐ számok körében ez három -  Édesanyám + Édesapám = Szüleim és én, azaz három!!!

Kinga és Botond már nagyok, őket a kor követelményei szerint kezdtem nevelni, hiszen én is ebben nőttem fel. De Timin látom azt a plusszt, amit szeretnék, ha meg tudna részben tartani, hogy értse meg az egészet, amit mi csak részben láthatunk, érezhetünk.


Botond egyszer azt mondja, hogy
- Anya, már tudom, mit jelent, honnan ered a "Segítség" szó!
- No, honnan?
- Segíts! Ég!
És biztos igaza van. Erről beszélek részben... :-)

Mindeközben pedig ezt hallgattam, talán ez sem véletlen, Nektek küldöm a jövőtökre!

Csík Zenekar - Tartsd Magad Nemzetem

Egy másik kedvencem:

Wass Albert: A bujdosó imája

Csíksomlyóra gondolj vissza Kinga, ha erőre van szükséged!!!

Kinga, mint leendő gyógytornász

Kinga mélyreható elemzéssel elmondta, hogy miért és hogyan kell Timi talpáról a zsizsiket eltávolítani. Timi részben ezek miatt nem a talpára áll, csak külön kérésre. Ha ezek eltűnnek, könnyebben talpon áll. Ha Edit masszírozza jobb, ha Apa és én, akkor is alakul szemre valamit, de ha a Kinga, akkor el is tűnik. Nem hittem a szememnek. Eddig 2x csinálta, és szemmel láthatóan eltűntek a zsizsik hosszú időre. Csak neki. Kinga, mint gyermek, mint ártatlan és csupa jó szándékú és jó gondolatú ember, neki sikerül. Köszönöm!